Ujabb jó hír!!

Még fel sem tudtuk dolgozni a jó híreket amit Pesten kaptunk ujabb jó dolgok történnek velünk. Pár napja hívott Judit, hogy mit fogok csinálni febr. 23-án... én erre semmit... hát akkor készüljek úgy ,hogy Pécsre megyek mert közönségtalálkozóra hívtak minket. Én lefagytam szóhoz se jutottam.:-D Judittal már akkor elkezdtük tervezni mi is lesz hisz ilyen dolgok még nem történtek velünk ezekre fel kell készülnünk. Azóta minden nap várom már mikor indulhatok. Jó lesz ujra találkozni Picurékkal.
Persze mindenkit szeretettel várunk részletek olvashatóak Facebookon!
Mára ennyit írok de részletes beszámolóval jelentkezek csütörtökön.

Pesten jártunk!

Múlt héten pénteken kézen fogtuk egymást Alizzal és Édesapáink (menedzsment :) ) kíséretében felmentünk Pestre. Mielőtt elindultunk volna Pestre bementünk a veszprémi Tesco-ba, mert Aliz megtalálta a tökéletes csapat-inget. :) Minden női génünket meghazudtolva villám gyorsan megvásároltuk a két darab fekete inget (a próbafülkében adódott egy kis gond, a körmeinktől nem nagyon bírtuk begombolni az inget, de végülis Aliz ráérzett a technikára :D ).

Így indultunk el első állomásunk felé, ami a Racing-shop volt, ezen belül pedig Vajland Tomi, aki nagyon szép sisakokat mutatott nekünk. Onnan visszatértünk a budai oldalra, még pedig a Sportime magazin szerkesztőségébe, ahol találkozónk volt Boncz Elekkel (Szalay Ivánnak köszönjük az ismeretséget :) ). Elek és a kollégája, Krisztián nagyon segítőkészek voltak. Meghívtak minket a március 11-13 között rendezett Autó+Motor+Sport Expóra. Örömmel elfogadtuk a meghívást, így ott leszünk az Ignissel és Sasa szimulátornak kialakított versenyautójával. Lesz gokartozás is, ezért holnap megyek gyakorolni (ciki lenne beégni). Nem gokartoztam még, szerencsére Aliznak viszont nagyon megy. :) Elekkel megbeszéltük a további együtt működés részleteit is, de erről majd később. Az Expo az első lépés. Reméljük sokan eljöttök megnézni az Ignist és a többi versenyautót. :)

Miután Elekéknél végeztünk egy emelettel lejjebb az SRT-ben folytattuk a napot. Szegény Ferinek nehéz napja volt...de nagyon jól bírta a gyűrődést (és a rózsaszín mániánkat). Még forró csokit is csinált nekünk amég válogattunk! :D A válogatás végén Feri tett egy olyan ajánlatot amire nem tudtunk nem-et mondani. Így boldogan távoztunk új overáljainkkal. Kiválasztottunk még két pár gyönyörű Puma cipőt (ezüst-kék) és két sisaktáskát. Reméljük Feri kipihente már dolgot! :) Köszi a türelmet! :)

Kék, fényes és imádjuk!

A hosszú, de sikeres nap után Alizéknál vacsoráztunk. Megint nagyon jó hangulatban telt a napunk! :D

Tudnék még mit írni, de akkor mi maradna holnapra. Szóval folyt. köv.! :)

Az első közös hétvége II.

A hétvégén sikerült tartanunk egy rövidke "csapatépítő tréninget" Alizzal, az éves Rally Sprint díjkiosztó kereteiben és az utána következő bulin. :) Hamar rájöttem, hogy nagyon jól döntöttem, amikor megkérdeztem Alizt lesz-e a navigátorom. Rengeteg dologban hasonlítunk a hétköznapokban is (pl: rózsaszín mánia és még a teát is ugyanúgy isszuk! :) ), de ami még fontosabb, hogy a versenyzéssel kapcsolatban is ugyanúgy gondolkozunk. Mindketten jó hangulatban szeretnénk versenyezni, ahol nem "a stresszelős, mindenáron ott leszünk az elejében" elv az elsődleges hanem a tapasztalat szerzés. Szerintem ebben nem lesz hiba. :) Aliz a tapasztalataival nagyon sokat fog tudni nekem segíteni és mivel ebből a kapcsolatból hamar barátság lett, teljes lesz a bizalom is. Ezek az autóban a legfontosabb dolgok szerintem...lehet, hogy más nem így gondolja.

Megkaptam Aliztól az első csapat-felsőnket. Nagyon örültem neki.

Az első csapat poló

A díjkiosztón és utána a buliban is jól éreztük magunkat. Jó páran jöttek oda hozzánk, hogy sok sikert kívánjanak nekünk. Nagyon jól esett mindkettőnknek.

Komi (Komáromi István, www.komi-picurka.hu) jóvoltából végre van közös fényképünk is (nem overálos, de azért jó lett)!

Másnap (vasárnap) kitöltöttük a licenskérőket csapatmunkában! :) Megbeszéltük hogyan fogunk pályát írni. És kigondoltuk, hogy gyakorolni fogjuk a kerékcserét, esetleg még az árokból kitolást :D (persze ezt csak a biztonság kedvéért)! Átbeszéltük, hogy mi mindent kell magunkkal vinni a versenyautóban, nálunk nem számít a súly, fontosabb, hogy minden szükséges nálunk legyen. Az is biztos, hogy az egész csapat együtt nem fog annyi cuccot magával cipelni a versenyekre, mint mi ketten. Persze egy nőnek nem is elég elvinnie a versenyző ruháját meg két váltás bugyit. :)

Sajnos nagyon hamar ment az idő és vége lett a hétvégének.

Hétfő este Aliz nagyon jó hírrel hívott fel. Az Apukája összerak nekünk egy Fiat Uno-t pályabejáró autónak. Így egyikünk autója sem sínyli meg a versenyeket. :)  Hihetetlen jó érzés, hogy a szüleink, barátaink ennyit segítenek nekünk.:) Igazi coprodukció lesz a mi versenyzésünk!

Szép estét mindenkinek!

Judit :)

Az első közös hétvége

Ez a jó hangulatú és élmény teli hétvége csak úgy jöhetett létre , hogy pár hónappal ezelött kaptam Leitgéb Judittól (Picurtól) egy levelet amiben az szerepelt ,hogy  navigátort keres. Leirta nagyvonalakban miről is lenne szó talán ő nem is gondolta, hogy rejtett álmaimat írta le. Első gondolatom az volt, hogy ilyen csak a mesékben van meg mért pont én rám gondolt. Mikulás rallyn találkoztunk és ott mondtam igent hogy próbáljuk meg.
Minden nap beszéltünk Judittal és rájöttem ,hogy nagyon sok  mindenben egyetértünk és rengeteg hasónlóság van bennünk ezért gondolom jó páros lehetünk és ez számomra fontos hogy  az az ember akivel együtt versenyzek összhangban legyünk. Kaptam egy meghívást tőle ,hogy menjek el hozzájuk megfűszerezve egy kis díjátadóval ezt a hétvégét ahol N-es kategóriába bajnokként ünnepelhettük Szabó Zsolt  navigátoraként. Mégegyszer gratulálok nekik ügyesek voltak. Számítottam  rá ,hogy pár ember kérdőn néz majd rám ki is lehetek és hogy hogy itt vagyok?- És akkor jött a hír Picur navigátora leszek döbbenet után jött a gratuláció az ötlethez és ,hogy szorítanak nekünk. Előre is köszönjük!

  Megismerhettem családját  jó volt látni ,hogy büszkén és buzgón támogatják lányukat és nagyon kedvesek voltak velem és hát az a finom zserbó. Rengeteg dolgot megtudtunk beszélni egy kicsit összeszokni is és  kitöltöttük a licenckérő lapokat ezt elkönyvelhetjük úgy is hogy elindultunk a rajt felé. Mivel egy mozgalmas nap után vagyok túl most ennyi fér bele ebbe a kis beszámolóba de folyt. köv.

Hogyan kerül két nő egy versenyautóba?

A történet megvalósítása tavaly nyáron kezdődött...persze a terv már korábban meg volt. Adri barátnőm (az értelmi szerző) annyit mondogatta, hogy próbáljam ki magam pilótaként is az 5 év navigálás után, hogy elgondolkoztam a dolgon. Végülis mi a maximum? Mindenki elkezdte valahol....
Elmeséltem Katának (Gálik Kata, www.kataphoto.hu) az ötletem, egyértelmű, hogy ő lesz a navigátorom. Itt megállt a tervezgetés, aztán egy szép napon Molnár Dodó azt írta nekem MSN-en, hogy ő ad nekünk Mecsek Rallyra egy Ignist. Azt se tudtam hova legyek a nagy örömtől. Persze felhívtam Katát, aki sikított a telefonban örömében. Apa (nélküle nem lennék sehol rally terén, neki tartozom a legtöbb köszönettel) sem igazán jutott szóhoz először. Az idő rövid volt, gyorsan el kellett intézni mindent: rajtengedély, gumik, ruhák...stb. Szerencsére Jelen István áldását adta rá, hogy a Rally 1. osztály előfutói között indulhassunk. Ollé Sasának köszönhetően gumik is kerültek Bocika (Ignis) alá. A pályabejárás elég viccesen zajlott, csak néha írtunk bal helyett jobbot és fordítva.:) Az itiner tele volt "sajátos", csajos kifejezésekkel. :) De a lényeg, hogy 2010.10.15.-én ott álltunk a 43. Mecsek Rally rajtdobogóján, menet kész autóval, hála a baráti társaságnak (Apa, Zsolti, Máté, Tibike, Roland, Jani, Dani és még hosszan sorolhatnám)! Ezek a percek eléggé kiestek nekem, nagyon izgultam. Aztán Kata visszaszámolt, elrajtoltunk a prológon és minden feszültség megszűnt. Végig nevettük és sikítottuk azt a pár percet. Nem megyek bele a verseny részletezésébe, mert sose fejezném be. A lényeg az, hogy nagyon jó hangulatban, minden probléma és autó törés nélkül célba értünk. Életem egyik legszebb élménye volt ott állni A MECSEK RALLY céldobogóján.
A versenynek komoly, nem várt következményei lettek. Ollé Sasa felajánlotta, hogy 2011-ben versenyezzünk az Ő csapatában, az Ő autójával egy egész évet. Konkrétan köpni-nyelni nem tudtunk Katával. Ez olyan lehetőség, amilyet az ember csak egyszer kap az életében, természetesen igent mondtunk. Kata miután végig gondolta az évét, rájött, hogy nem fog tudni egyszerre diplomázni, versenyezni, dolgozni, így nem tudunk együtt versenyezni. Nagyon sajnálom, mert igazán egymásra találtunk az autóban is, ez biztos köszönhető a barátságunknak és az összhangnak (meg a sok közös hülyeségnek:)) 
Adott volt a feladat: kell egy navigátor! Természetesen nő. Hmm. Nem egyszerű. Kevés női navigátort ismertem, még kevesebbet, aki beülne egy teljesen kezdő pilóta mellé. Sok jót hallottam egy Vörös Aliz nevű lányról, de úgy tudtam ő a horvát bajnokságban navigál egy Mitsubishiben. Bolond lenne onnan kiszállni...Másnap - mint mindig ha tanácstalan vagyok - felhívtam Király Gabit. Tőle megtudtam, hogy Aliz már nem navigál abban az autóban.
Akkor hát írjunk Aliznak. Na igen, de mit írjak vadidegenül? Azért nagy nehezen csak megszületett a facebook-os levél! :) Aliz másnap válaszolt, tetszett neki az ötlet. Mikulás rallyn találkoztunk és megbeszéltük a részleteket. Így született meg a mi párosunk.
Most ott tartunk, hogy vagyunk mi egymásnak, Apa a "menedzser", megvan az autó (Sasáék nagyon kedvesek) és van jó néhány kedves versenyző, aki segíteni szeretne nekünk. A szponzor tárgyalások folynak, a licensigénylők kitöltve. Szerencsére média dolgokkal elég jól állunk, mindenkinek bejön ez az új dolog.
Mára azt hiszem épp eleget írtam, talán még sok is. Folyt. köv.! :)
Judit :)